Dóc
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya (a továbbiakban: hatóság) mint élelmiszerlánc-biztonsági hatáskörben eljáró hatóság 2026. október 3. napjával kezdődőleg és 2026. október 23. napjával bezárólag ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el Csongrád-Csanád vármegye teljes közigazgatási területére kiterjedően.
Az ebzárlat és a legeltetési tilalom ideje alatt az alább leírtakat hiánytalanul be kell tartani:
- az ebzárlat tartama alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha állatok onnan nem szökhetnek ki;
- kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni;
- a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni;
- érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól;
- az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára;
- az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható;
- az állatok legeltetése a fent részletezett területeken és időszakban tilos.
A jelen döntés a közlése napján véglegessé és végrehajthatóvá válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A döntést sérelmesnek tartó fél azonban – a jogsérelem megjelölésével és az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával, a bíróság határozott döntésére vonatkozó kérelemmel – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A pert megindító keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 (harminc) napon belül, a Szegedi Törvényszékhez címzetten, a döntést hozó hatóságnál (a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály – 6724 Szeged, Vasas Szent Péter utca 9.) lehet előterjeszteni.
A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban; illetőleg, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett másodszori értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy a keresetlevelet – akár a jogszabályban meghatározott nyomtatványon – járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy kormányhivatal eljárásában hozott közigazgatási cselekmény esetén kormányablaknál is benyújthatja, vagy a lakóhelye, munkahelye szerinti járásbíróságon a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban előadhatja, amelyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. A nyomtatvány elérhetősége: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok
Gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), valamint a jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelet joghatályosan, kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (e-Papír szolgáltatás útján: https://epapir.gov.hu) terjesztheti elő, a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevél benyújtása” ügytípus választásával.
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelem kérhető.
A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Ha azonban a közigazgatási pert kezdeményező fél tárgyalás tartását kéri, úgy erről a keresetben kell nyilatkoznia. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A közigazgatási per eljárási illetéke 30.000,-Ft, azonban a keresetre illetéket leróni nem kell, mert a közigazgatási bírósági eljárásban a felet tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I N D O K O L Á S
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) elnökének 8630/76054-1/2026 iktatási számon kiadott levelében előírtak alapján a rókák veszettség elleni orális immunizálásának 2026. év őszi kampányának keretein belül Csongrád-Csanád vármegye területén a csalétekbe ágyazott oltóanyag repülőgépes és kézi kiszórását 2026. október 3-a és 2026. október 8-a között végzik. Tekintettel arra, hogy a csalétek más állatok általi felvétele az immunizálás hatékonyságát veszélyeztetné, szükséges az érintett területeken ebzárlatot, valamint legeltetési tilalmat elrendelni.
Az ebzárlat időtartamának meghatározása a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 8. § (5) bekezdése, valamint a Nébih elnökének 8630/76054-1/2026 iktatási számon kiadott levelében foglalt vármegyei szórási időpontok alapján történt.
Az ebzárlat területi kiterjedésére vonatkozóan a 8630/76054-1/2026 számú levél rendelkezései az irányadók, amely szerint a csalétek kihelyezése Tömörkény, Csanytelek, Felgyő, Szentes, Fábiánsebestyén és Eperjes települések területén keresztülhaladó határvonaltól délre történik.
Tekintettel arra, hogy Tömörkény és Csanytelek települések esetében a szórással érintett terület a település közigazgatási területének jelentős részét érinti, ezen települések esetében szükséges a település teljes közigazgatási területének zárlat alá vonása. Felgyő, Szentes, Fábiánsebestyén és Eperjes települések esetén a terület természeti adottságainak figyelembevételével, a vadászati hatósággal és az illetékes járási hivatallal történt egyeztetés alapján került meghatározásra a zárlati terület északi határa. Csongrád és Nagytőke települések teljes közigazgatási területe a kijelölt határvonaltól északra található, ezért ezen településeket az elrendelt ebzárlat és legeltetési tilalom nem érinti.
Az ebzárlat szabályai az FVM rendelet 8. § (5) bekezdése, valamint 12. § (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdései alapján kerületek meghatározásra. A döntés közzétételének módjára vonatkozóan az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 52. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
Fentiek alapján eljáró hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A hatóság hatásköre és illetékessége az Éltv. 2. § (1) és (2) e), 25. § (1), 32. § (1) f), 51. § (3) s) és t) pontjai, 52. § (1) és (2) bekezdései; a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 13. § g), 18. § (2) d) és 18. § (7) b) pontjai; az FVM rendelet 2. § e), 8. § (2) és (5) pontjai; továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján került meghatározásra.
A határozat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 80. § (1) bekezdésének és 81. § (1) bekezdésének megfelelően adta ki a hatóság.
A döntés véglegessége az Ákr. 82. § (1) bekezdésén alapul. A döntés végrehajthatóságáról az Ákr. 132. §-a rendelkezik. E szerint ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A közigazgatási jogvita tárgyát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) és (3) bekezdése határozza meg, a közigazgatási jogvitát a bíróság a Kp. 5. § (1) bekezdése alapján közigazgatási perben bírálja el, a közigazgatási perindítás lehetőségét az Ákr. 112. § és 114. § (1) bekezdése biztosítja.
Az eljáró bíróság hatásköre a Kp. 12. § (1) bekezdésén, illetékessége pedig a 13. § (1) bekezdés a) pontján alapul. A Kp. 18. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a közigazgatási pert mely hatóság ellen kell megindítani. A keresetlevél tartalmával és benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a Kp. 37-39. §-ai határozzák meg. A jogorvoslat elektronikus úton történő előterjesztéséről a Kp. 28. § (1)-(2) bekezdései és a 29. § (1) bekezdése, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. §-a rendelkezik. A keresetlevél előterjesztéséhez használható nyomtatványt a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet tartalmazza.
Arról, hogy a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény mikor minősül kézbesítettnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 27. §-a rendelkezik.
A Dáptv. 19. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja rendelkezései szerint a jogi képviselő, illetve a gazdálkodó szervezet, elektronikus ügyintézésre köteles. Az elektronikus ügyintézés módját a Dáptv. 20.§-a határozza meg.
A Kp. 50. § (4) bekezdése értelmében az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell, a kérelmet megalapozó tényeket pedig valószínűsíteni kell. A Kp. 50. § (2) bekezdése alapján azonnali jogvédelem keretében kérhető a halasztó hatály elrendelése, a halasztó hatály feloldása, ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése.
A Kp. 77. § (1) bekezdése alapján, ha egyik fél sem kérte a tárgyalás tartását, és azt a bíróság a perelőkészítés alapján maga sem tartja szükségesnek, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.
Az illeték mértékéről és az illetékfeljegyzési jogról való tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdésén, valamint az Itv. 62. § (1) bekezdésének h) pontján alapul.