Dóc
Érték bemutatása:
Sipos György 1950. július 9-én született Szegeden. Szerető családban édesanyja, édesapja nevelte. Két fiú született a családban György és László. László 1987-ben elhunyt. Az általános iskola elvégzése után a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban kezdte meg tanulmányait. Itt szerezte meg erdész technikumi végzettségét 1969-ben. Két év katonai szolgálat után a Kisteleki Erdészetnél szakosított kerületi rendszerben kezdte el munkáját, majd az átalakulások során hagyományos kerületi rendszerben dolgozott. 1972-ben megnősült. Feleségül vette Füleki Margitot, akit mi csak Katikának ismerünk! Házasságukból három gyermek született: Andrea, Gábor és György. Mindhárom gyermek felnőtt, családot alapított.
Három unoka született a családban: Bíbor, Adrienn és Dominik. 1975-től Sándorfalvára került, mint kerületvezető erdész, majd 1984-ben elvégezte a növényvédelmi technikus képzést és a kialakuló új növényvédelmi technológiákat az ő irányítása mellett vezették be az erdészeti gyakorlatba. Sikeres kísérletezés után a vadszőlő és más özönnövények visszaszorítására dolgozott ki megfelelő kezeléseket, amelyeket az erdészet eredményesen alkalmazott elsősorban a fenyvesek felújításának vegyszerrel történő ápolásában, ezeket a receptúrákat a mai napig felhasználja a munkahelye. Munkahelyi társadalmi szervezetben vezető tisztséget töltött be, az erdészetvezetés szakmai döntéseit társadalmi háttérrel támogatva jelentős beruházások megvalósításához járult hozzá, amelyek a termelékenységet és a dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálták.
Munkája mellett egyre több társadalmi megbízatást vállalt városában Sándorfalván. 2003-ban megalakították a Sándorfalvi Városszépítő és Környezetvédő Egyesületet. 2003-tól az egyesület alelnöke, 2006-tól 2010-ig az elnöke. A mintegy 42 főt, plusz 32 fő ifjúsági tagozatos diákot magában foglaló egyesület fő tevékenysége Sándorfalva és környéke természeti és épített értékeinek megóvása, szépítése, feltárása, gyarapítása. Pályázatokon elnyert pénzösszegekből, valamint a DALERD Zrt. hathatós segítségével „Tan-és Sétaösvény”-t létesítettek az általa kezelt erdőben. Tagja volt a Sándorfalvi Vadásztársaságnak, az Országos Erdészeti Egyesületnek, igazgatási tagja volt a Sándorfalvi Coop Zrt.-nek. A Csongrád Megyei Helyi csoportban 1980 óta vett részt az Egyesület munkájában. A helyi csoport tevékenységének fejlesztésében, a természetet szerető civilszervezeteken keresztül vállalt szerepet. Társadalmi tevékenységért, munkájának elismeréseként, 2011-ben Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült. Közel 42 évet egy erdőgazdaságnál és ugyanabban az erdészkerületben szolgált le, 2010-ben vonult nyugállományba.
Számára az erdő csendje, nyugalma mindig békességet árasztott. Sétái alkalmával nagyon sok természetfotót készített, melyekből kiállítást is szerveztek. 2010-ben nyugdíjazása után átköltöztek Dócba, ahol jelenleg is élt. Dóc község életében is aktívan bekapcsolódott. Alapítótagja volt a Dóc Községért Egyesületnek. 2014-ben képviselőnek választották. A Képviselő Testületben a Pénzügyi – és Ellenőrző Bizottság Elnökeként tevékenykedett. Emberileg elmondható, hogy önzetlen, segítőkész ember volt, ha tanácsért fordultak hozzá mindenkin szívesen segített. Önként vállalt feladatait lelkiismeretesen és pontosan végezte. Mindig minden területen helyt állt, példaként állt az emberek előtt. Nyílt tekintetű, jószívű ember volt. 2018. május 25.-én hirtelen érte a halál. Június 4.-én Dóc község temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ravatalánál a község polgármester asszonya méltatta személyét, búcsúztatta és köszönte meg munkáját.
Érték indoklása:
Élete, munkássága, szakmai tevékenysége, társadalmi életben való aktív részvétele, példamutató családi élete, az emberekhez való barátságos viszonya mind kiemelik az átlagosnak mondható környezetből, mindig minden területen helytállt, példaként állt az emberek előtt. A Csongrád Megyei Helyi Csoport tagjaként, sikeres növényvédelmi technológiákat dolgozott ki, lakóhelyének civil szervezeteit sikeresen összekovácsolta, amelyért Elismerő Oklevelet kapott 2011-ben.
